KETTEN.EGYEDÜL

A Pillangók című balett eredendően a vágyról szól. Egerházi Attila koreográfus számára a pillangók az élet költőiségét testesítik meg. Élénk színekben pompázó szárnyaik, kiszámíthatatlan röptük elkápráztatja a szemet. Földön csúszó hernyóként születnek, és metamorfózisuk révén a légben szabadon ide-odareppenő, szárnyaló lényekként halnak meg. A szépség, játszi könnyedség és az elérhetetlen, talán soha be nem teljesülő vágy megtestesítői. A boldogságé, amely, mint a könnyű röptű pillangó, kezünkre szállva velünk időzik egy darabig, majd tovaszáll. A pillangókat csábítja a fény, amelybe szállva elégnek. 

Amika cukrászdája különleges. A különlegesnél is különlegesebb. A legkülönlegesebb. Ahogyan ő maga is. Ám valami miatt mégsem találja a helyét. Sehol. Nyolcadszor sem. Hiába utazott nagyvárosból
kisvárosba, kisvárosból nagyközségbe, nagyközségből pedig kicsibe. Most éppen Éppen- Ez község cukrászkisasszonyaként próbál szerencsét. Kázmérral….

Van a felnőtté válás során egy időszak, amikor már nem, és még nem köt minket semmi. Amikor még bármit lehet. Most kéne nagy lendülettel beleszaladni, felforgatni mindent, hallatni a hangunkat, változtatni, megragadni minden lehetőséget. Most kéne eldönteni, hogy mivel akarjuk tölteni a jövőben a napjainkat. Egy irodában, kötött munkaidőben? Művészettel, szabadon? Valakivel, akárkivel, vagy egyedül? Még bárki lehet belőlünk, és ez a szabadság elviselhetetlen. 

Éjfél, street workout pálya. Egy fiatal csapat gyűlt össze, hogy kedvenc játékukat játsszák: a bátorságpróbát. Aznap az egyikük vállalt feladata, hogy átélje Petőfi Sándor utolsó három évének eseményeit. Mi újat lehet Petőfiről mondani? Ismerd meg végre, ahogyan a versében kérte. Elég bátor vagy hozzá?

Farruscad herceg megpillant egy gyönyörű, fehér szarvast. Üldözőbe veszi, de a szarvas eltűnik egy folyó mélyén, és gyönyörű nővé változik. A herceg rögtön beleszeret és a nevét kérdezi, de a lány arra kéri, hogy ne kutassa a kilétét. Farruscad mégis megpróbálja kideríteni, erre - néhány emberével együtt - egy szörnyű sivatagban találja magát. Közben az országában szörnyű háború dúl...

A Nyíregyháza utca nem egy hely, hanem egy imagináció, de egyben reális térség, átjáró, melyen keresztülvonszoljuk személyes reménytelenségünk összes poggyászát. Ez a sztori lerágott csont, ha van még történet egyáltalán. A kevésbé jó képességűek is kívánnak boldogulni, könnyen és gyorsan előnyhöz jutni, élvezni, leszopogatni a kis combokat. A pokol nyolcadik köre (Inferno holland képregény). Négy lány a tudat küszöbe alatt, a nyíregykörnyéki mocsárból, elindul szerencsét próbálni.

Az Alhangya című előadásban számos, a nézői nyugalom megzavarására alkalmas jelenet látható: négy nyiltszíni gyilkosság, három megvakítás, egy skalpolás, egy lábkörömletépés, verekedés, kínzás, fegyverrel fenyegetőzés, valamint egy macska abuzálása és kivégzése. Nem beszélve az emberi butaságról, melynek fekete humorú karikatúrája végig átüt a történeten. Hasonlóképpen, sokan bántónak, sértőnek érezhetik a szereplők által használt vulgáris és trágár nyelvezetet, melyért ezúton is elnézést kérünk.

Sorozatunk első részében a Színház- és Filmművészeti Egyetem zenés színész osztályának virtuóz társulata a zenés színpad archaikus formáit, regényes történetének korai korszakait mutatta be.
 Az események feltartóztathatatlanul vezettek a műfajok letisztulásához, egységesüléséhez, végeredményben az opera megszületéséhez, egyben a zenés színház első aranykorához, a 17-18. század operakultúrájához, a pompás barokk mai fejjel szinte felfoghatatlan tobzódásához.  

A párkapcsolati drámának induló színdarab fokozatosan alakul pszicho-krimivé, a nézők együtt nyomoznak Láng Leonárddal, és vele együtt rakják össze a darab szürreális valóságát. Az előadás végén mindenki felteheti a kérdést: ki felel mindazért, ami velünk történik az életünkben, milyen döntések vezethetnek az emberi kapcsolatok válságba jutásáért, és vajon mennyire vagyunk felelősek mi magunk a döntéseinkért. A humort sem nélkülöző színdarab őszinte szembenézésre késztet önmagunkkal...

John Gay Koldusoperáját a XVIII. század első felében írta Jonathan Swift ötlete alapján. A koldusok, prostituáltak, rablók és börtönlakók körében játszódó, angol fekete humorral megírt történet megteremtette a “ballad opera” műfaját. Zenei világa a korabeli angol barokk dalok, népszerű és újan írt dallamok segítségével formálódik, talán inkább zenés játékká mint operává.

…május 26-án születtem az Ikrek jegyében. Ennek a csillagképnek a szülötteire állítólag a kettőség a jellemző. Örömök és bánatok, elismerés és meg nem értés, népszerűség és népszerűtlenség, rajongás és utálat, sikerek és bukások, no meg kudarcok, emlékek, pályatársak, példaképek, 50 év a televízióban és a színpadon. Ez lenne az én történetem…
Ha valakit érdekel…
Gálvölgyi János

A házasságszerző egy hamisítatlan amerikai történet a szerelemről, amely beteljesülhet ugyan, de semmiképpen sem ott, nem úgy és nem azzal, akire eredetileg számítunk. Pláne akkor nem, ha több szereplő is abban a hitben ringatja magát, hogy ő fonja az események fonalát, és persze hamar kiderül, hogy mint minden valamire való komédiában, itt is gubancol ezen a fonálon egyet-kettőt a véletlenek sorozata – jobban mondva a zseniális szerző. 

A két amerikai zeneszerző műveikben szövetségre léptették a jazz és a komolyzene eszközeit, örökzöld slágerekkel, jazz sztenderdekkel halmozták el az emberiséget, a musical műfajt nélkülük nem érdemes értelmezni.

A harmadéves zenés színész szakirányú osztály hallgatói, akik első alkalommal lépnek a nagynyilvánosság elé az Ódry Színpadon, az esten előadói, zenei és táncos felkészültségüket egyaránt kamatoztatják.

Igazi színházi show ez, mely egyrészt felhasználja a klasszikus műfaji elemeket, szabályokat, etikettet, másrészt engedi, hogy a mai fiatalok fantáziája és személyes viszonyulása ezekhez a művekhez újfajta kulcsot keressen.

Jean Cocteau virtuóz burleszkje, Az Eiffel Torony násznépe, Erik Satie zenéjével a klasszikus avantgárdot idézi meg. Picasso, Buñuel és a francia hatok szelleme szövi át meg át ezt a szürrealista színpadi játékot.
A burleszket Sosztakovics kalandos sorsú kisoperája, a Rayok, avagy az antiformalista mutatványos bódé követi.Vidovszky László egyfelvonásosa, a Nárcisz és Echo, a hetvenes-nyolcvanas évek emblematikus zenés színpadi gesztusának tekinthető.
Vélhetően először történik meg, hogy Kurtág György Játékok című sorozatának darabjaihoz színpadi vízió társul.

Az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány több szakaszból álló, különleges, nemzetközi zenés színházi workshopot hirdetett fiatal zeneszerzőknek, melynek célja, hogy kortárs opera duettek írására inspirálja a fiatal szerzőket. A workshop 5 kiválasztott mini-operáját a Színház- és Filmművészeti Egyetem zenés színházi rendező szakos hallgatói rendezik meg a Budapest Music Center Koncerttermében fiatal operaénekesek közreműködésével.